2. fejezet - Előkészületek

Sziasztok lánykáim!

El sem tudom mondani mennyire örülök, hogy ennyien olvastátok az első részt. És külön köszönet azoknak, akik még komit is írtak!:) Komolyan nem számítottam erre, nagyon megleptetek. Imádlak titeket már most <3 Ezért íme a következő rész egy nappal korábban a tervezettnél. Remélem ez is annyira tetszeni fog mint az előző :)

pusszancs, Nic

- Sziaaaa – mondta Lori fülig érő szájjal és egyből a nyakamba ugrott.

- Neked is jó reggelt! Ha megakarsz folytani akkor jó úton haladsz

- Bocsi, csak annyira izgulok!!!

- Miért? Mi történt? - persze értettem a célzást, csak szerettem piszkálgatni

- Hahó Alexa, ma lesz a randid Robert  Mr. Sexy Pattinsonnal – közben egyfolytában hadonászott az  orrom előtt. Egy pillanatra nekem is feljebb szökött a pulzusom, de emlékeztettem magam a tegnap esti fogadalmamra, miszerint nem élem bele magam. Nehogy aztán pofára essek.

- Ez nem randi, csak egy vacsora, ami remélhetőleg kellemesen fog eltelni

- Ki vagy te és mit csináltál a barátnőmmel? - kérdezte csípőre tett kézzel.

- Inkább vetkőzz le és menjünk beljebb, mert mindjárt megfagyok! Amúgy meg, én csak.. én csak nem akarok stresszelni, mert tudod milyen vagyok olyankor.

- Igen tapasztaltam. Bebújsz a csigaházadba és egy árva szót sem szólsz. - forgatta közben a szemeit- De akkor is, mutathatnál valami lelkesedés félét! - Széles vigyort villantottam felé.

- Így megfelel?

- Mondjuk. De én majd teszek róla, hogy megjöjjön a lelkesedésed – és gonosz mosolyra húzta a száját.

Ajjaj- gondoltam magamban, nagyon is jól ismertem ezt a mosolyt. Beköszönt anyunak és Olíviának a konyhába, majd kézen ragadott és felvonszolt a szobámba. Sejtettem, hogy most jön az a rész, amikor én csak ülök és hagyom hogy megcsinálja a hajam, a sminkem, hogy kiválassza nekem a tökéletes ruhát.

- Muszály ezt most? Még nem is emésztettem meg a reggelimet- ledobtam magam az ágyamra és
elterültem mint a nagy Alföld. - Különben is még rengeteg időm van. Csak 7-re jön értem az autó.

- Na ezt meg ne halljam még egyszer! Még rengeteg dolgot kell megcsinálnom rajtad, hogy elbűvölő legyél – mosolyogva közölte velem ezen tényeket

- Köszi, tudtam hogy számíthatok rád

- Bármikor szívem – és már el is tűnt a fürdőszobámban. Nem telt bele két percbe és már robogott is ki, mindenféle cucokkal a kezében. Engem persze azonnal a fürdőbe parancsolt, mondván hogy miután megcsinálja a hajamat egy csepp víz sem érheti. Én persze szó nélkül tettem amit kért, tudtam hogy ellene nincs esélyem. Ha egyszer beindul akkor nincs az az Isten aki megállítja. Makacs mint egy öszvér. Gyorsan lezuhanyoztam és már ültem is be az átmeneti fodrász székbe.

- Amíg te áztattad magad odabennt, addig én kiválasztottam neked a legtökéletesebb ruhát – nagyon büszke volt magára, fülig ért a szája.

- Kizárt! -  tiltakozásul egyből felpattantam a székből. Pont ezt kellett elővegye. Még tőle kaptam szülinapomra, egy nagyon mélyen dekoltált és eléggé rövidke ruhát.

- Most ez miért nem jó? Pont ilyen alkalomra vettem neked – mondta és már prógáltatta hozzám a tükör előtt állva.

- Nem akarlak megsérteni, de nem egy topless bárba készülök, hanem egy elegáns étterembe és szerintem, ha ebben valaki meglát vagy futva elmenekül vagy – és ez a valószínűbb – betuszkol egy kocsiba és elrabol – mire a mondandóm végére értem akaratlanul is elmosolyogtam magam Lori arckifejezésén. - Na azért ne keseredj el ennyire, tudod hogy mennyire szeretlek.

- Na tudod mikor kapsz tőlem legközelebb bármit is a szülinapodra!

- Megígérem neked, hogy egy különlegesebb alkalomra felveszem. Jó lesz így?

- Rendben - sóhajtott – végül is ez a Te estéd és a legfontosabb, hogy jól érezd magad a bőrödben és levedd a lábáról Robertet.

- Jajj már megint itt tartunk? - forgattam a szemeim, miközben a szekrényemhez léptem. Ez a lány kiborít a fantáziálgatásaival.

- Oké-oké vegyük úgy, hogy meg se szólaltam.

Végül egy pántos ruhát választottam, a mell rész alatt egy vastagabb sötét szalag futott körbe. Színét tekintve fekete és lefelé haladva egyre világosodik, míg az alján már világos szürkévé válik. Mivel kicsit csillogott az anyag, úgy gondoltam ez elég elegáns lesz egy puccos étteremhez, de mégsem kihívó. Lori választott hozzá egy sötétszürke bokacsízmát és egy fülbevalót. Több kiegészítőt nem akartam felvenni, mert azt már túlzásnak éreztem volna. És nem akartam egyből rossz benyomást kelteni. Miután túléltem a ruhaválasztást, visszaültem a székembe és Lori neki látott a hajamnak. Mondtam neki, hogy jó lesz ha csak kiengedem, de mintha a falnak beszéltem volna. Persze nem láttam, hogy mit csinál, mert a tükörnek háttal ültem. Azt mondta a kedves barátnőm, hogy így nagyobb lesz a sokk. Na igen, csak remélem nem azért kapok sokkot mert feltúpírozza a hajam a plafonig. Ragaszkodott hozzá, hogy csavarjuk be és kicsit tűzzük el oldalt. Nem volt más választásom, így belementem. A sminkemnél már volt némi beleszólásom – hála az égnek - mert ha rajta múlik, akkor egy kiló vakolatot felken az arcomra, de most én ragaszkodtam hozzá, hogy csak sima alapsminkem legyen. Ezt szóvá is tettem neki.

- Loriiii, egy kis szemhéjpúder és szájfény bőven sok lesz.

- Jóóó. Te tudod, pedig én egy istennőt varázsoltam volna belőled.

- Igen képzelem, az utcasarkok istennőjét – hangosan felkuncogtam, láthatóan ez Lorinak nem nagyon tetszett. - Most ünnepélyesen megfogadom neked hogy egy másik alkalommal azt csinálsz velem, amit csak akarsz! - amint kimondtam már meg is bántam.

- Vigyázz, mert szavadon foglak és akkor nem lesz kifogás. - Na mit mondtam.

Jó pár veszekedéssel és órával később, úgy ítélte meg hogy kész vagyok.

- Kész a mestermű! Azt hiszem.. - hajjaj, ez aztán nagyon magabiztos kijelentés volt. Kezdtem félni hogy mégis mit művelhettet velem ez a lány.

- Csak hiszed??

- Na jó, határozottan kijelentem , hogy Bíbor Alexandra készen áll a ma esti vacsorára – mondta ünnepélyesen. Legalábbis külsőleg - gondoltam magamban. Belülről viszont szét mart az idegesség. Mi van ha túl kihívónak fog találni? Ha nem is fog hozzámszólni, vagy ami még rosszabb mi van ha lefagyok és egy árva hang sem fog kijönni a számon. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok cikáztak a fejemben. Jól van Alexa nyugi, pozitív gondolkodás, az mindig bejön.

- Oké szeretném magam látni. - álltam fel a székből, majd egy rémült Laurával találtam szembe magam.

- Szó sem lehet róla kisasszony! Előbb szépen felöltözöl és csak teljes harci díszben nézheted meg magad.

- Oké, legyen. -  Lori oda hozta a ruhámat és segített felvenni, nehogy összekócoljam a hajam. Felvettem minden egyes darabot amit előzőleg kiválasztottunk.

- Most már megnézhetem magam?

- Rendben, csukd be a szemed.

- Mi? Miért?

- Azért, mert szeretném, hogy a tükör előtt sokkot kapj és akkor elmehetnék helyetted a vacsira. Úgyse tudja hogy nézel ki - mondta vállatvonva

- Tudtam, hogy rád mindig számíthatok – mondtam vigyorogva – Oké, de nehogy neki vezess valaminek - becsuktam a szemem és hagytam, hogy Ő vezessen.

- Oké, most kinyithatod!

Vettem egy nagy levegőt, majd kinyitottam a szemem. Hát Lori nem járt messze az igazságtól, ugyanis teljesen lesokkkolva néztem a tükörben álló idegen lányt.

- Na mit szólsz? - vigyorgott Lori

- Szóhoz se jutok. Ez... - elkezdtem tapogatni az arcomat és a tükörbeli lány is pont ezt csinálta, tehát nem csak képzelődök ez a lány a tükörben, ez én vagyok. - Lori te egy varázsló vagy, egy istennő!

- Köszi, de ez nem újdonság számomra.

- Szerintem te pályát tévesztettél. Ezzel egy vagyont kereshetnél. Mindenki sorba állna az ajtód előtt.

- Jó anyagból könnyű kihozni a legjobbat. Gyönyörű vagy – ölelt át.

- Köszönöm, mindent köszönök.

- Nincs mit, csakis a génjeidnek köszönd szívem -azzal elengedtük egymást – Hát kislány most már biztos, hogy Robnak leesik az álla, és könyörögni fog a számodért – mondta, majd rámkacsintott. És már megint ott tartunk ahol elkezdtük. Az én lökött baránőm már csak ilyen.

Miután égre-földre dícsért elindultunk lefelé anyuhoz. Bennt játszott Livi-vel a nappaliban. Ő is hasonló véleményen volt Lorival, azt mondta gyönyörű vagyok – na nem mintha mondana mást, hiszen neki akkor is én voltam a földkerekség legszebb lánya, amikor náthásan, piros orral, betegen az ágyat nyomtam. Hét előtt tíz perccel már másodpercenként figyeltem a nagy faliórát a falon. Minden egyes mutatómozgással idegesebb lettem. A lábam egyfolytában járt, a szívem kétszer olyan gyorsan vert. Azt hiszem most fogtam fel igazán, hogy mi is törénik velem. Pontban hétkor dudálást hallottunk.

- Ez biztos értem jött – mondtam vigyorogva és mint akit ágyúval lőnek ki, már meg is indultam az ajtó felé. Mindhárman loholtak utánam.

- Kéz és lábtörést csajszi – ölelt meg az én egyetlen barátnőm – Ha valami gáz van, akkor hívj és én már repülök is!

- Ne aggódj, nincs az az Isten, hogy odahívjalak. Még a végén megfojtanád a túláradó szereteddel. - Nevetve váltunk el egymástól.

- Vigyázz magadra, kicsim – puszilt meg anya és hugi is.

Felvettem a fehér hosszú kabátomat és a táskámat, nagy levegőt vettem majd kiléptem az ajtón. A kapu előtt egy gyönyörű szép fekete autó fogadott. Mellette állt a sofőr, mikor oda értem hozzá kinyitotta nekem a hátsó ajtót.

- Jó estét Hölgyem, Gábor vagyok és én leszek ma a sofőrje. -ha nem mondja nem jövök rá magamtól

- Jó estét és köszönöm

Beszálltam az autóba, majd elindultunk életem talán legjobb estéje felé.....